Elérkeztünk a 60. fejezethez. Köszönöm mindenkinek aki olvassa a blogom és a kommenteket is köszönöm!! Remélem a blog további része is tetszeni fog :) 

60.fejezet

Reggel óvatosan kikeltem az ágyból, hogy Justint ne ébresszem fel. Kerestem valami ruhát és  felöltöztem. 

Éreztem,hogy émelygek így a fürdőbe rohantam. Ezt nem szeretem a terhességbe. A hányást :/ Fogat mostam és megnéztem a hasam a tükörbe. Még nem lehet észre venni. Ha felhúzom a ruhám akkor se feltünő. Mondjuk még csak 3 hetes vagyok. Lesznek ezáltal rossz napjaim. De ha a kezembe fogom a gyerekemet akkor ezeket elfogom felejteni. Ahogy rám néz a nagy szemeivel. Igen akkor minden problémám elszáll. Már a neveken is gondolkoztam. (tudom még korai de eszembe jutott.) Ha lány akkor vagy Sophie vagy Emily. Ha pedig fiú akkor Christian vagy Austin. Tudom nem egyedül fogom eldönteni mert Justinnak is kell mondania. A neme pedig számomra mindegy csak egézséges legyen. Gondolkodásomat a fürdőszoba ajtó nyitódása zavarta meg. 
-Szia kicsim!-köszönt Justin kómásan. A haja kócos volt de nagyon sexy :$ 
-Szia!-csókoltam meg. Gyorsan megfésülködtem majd kimentem és hagytam őt elkészülni. Lementem és megnéztem milyen reggelit tudnék csinálni. Nem erőltettem meg magam mert a müzli mellett döntöttem. Kivettem két tálat, beleöntöttem a tejet és a müzlit majd az asztalhoz vittem.
-Szívem!-szóltam fel Justinnak.- Gyere reggelizni!
-Megyek-jött le a lépcsőn. Leültünk és ettünk.
-Ma vissza jön apud-mondta.
-Komolyan gondoltad amikor mondtad neki?
-Igen. Szerintem meg kéne beszélnetek.
-Szerintem meg nem!
-Kérlek. Látszik rajta, hogy jóba akar veletek lenni. A szülinapotokra is eljött és gratulálni is.-sorolta.
-Egyrészt senki nem hívta. Másrészt pedig csak azért jött mert anya hívta. Magától nem jött volna.
-Mert nem tudta, hogy babát vársz meg az eljegyzésről se.
-Egy normális apa a válás után nem csak akkor megy el meglátogatni a lányát ha terhes-mondtam logikusan.
-Igaz de kérlek-próbálkozott tovább.
-Jó-sóhajtottam. Csak azért mentem bele mert Justin ragaszkodott hozzá.
-Köszi-mosolygott rám. Miután megreggeliztünk én elmosogattam és beraktam a ruhákat mosni. Justin meg az udvaron ügyködött. Kb fél óra múlva bejött Lilivel és apával az oldalán.
-Szia!-köszöntek.
-Sziasztok!-szóltam vissza.
-Mi Lilivel felmegyünk, hogy tudjatok beszélgetni-mondta Justin és felmentek. Gondolom Lilivel már beszélt.
-Ülj le- mondtam apának majd én is így tettem.
-Csak annyit akartam már régóta, hogy sajnálok mindent.-kezdett bele.
-Azt, hogy anyát láttam miattad sírni ennyivel nem oldod meg. A többi nem érdekel mert az fájt a legjobban-mondtam.
-Tudom-hajtotta le a fejét.
-Ja és ha anya nem hív fel és, hogy terhes vagyok és, hogy Justin eljegyzett akkor nem tudnál róla-vágtam a fejéhez.
-Én gratulálok de szerintem még fiatal vagy ehhez az egészhez főleg a babához.
-Lehet. De fel vagyok/vagyunk készülve. Különben se értem miért szólsz bele pont most.-mondtam még viszonylag higgadtan.
-Sajnálom, hogy már nem tekintesz a család tagjának-láttam a sajnálatot a szemében.
-Csodálkozol? 5 éve nem hallottam rólad majd felbukkansz az új családoddal és meg akarod nekem mondani szerinted mi a jó-lehet, hogy durva vagyok de most nem érdekel.
-Arra gondoltam, hogy találkozhatnánk. Mármint Justin, Lili, te és mi.
-A mi alatt a családodat érted?-ráncoltam a szemöldököm.
-Igen, örülnék ha megismernétek őket-bólintott.
-Lili mit mondott.
-Ő beleegyezett és örülnék ha te is.
-Anya gondolom nem jön.
-Nem ő nem akart.
-Nem csodálom-flegmultam.
-Benne vagy?
-Legyen-sóhajtottam.
-Köszönöm- mosolygott. Nincs sok kedvem bájcsevegni de mindegy.

*Justin szemszöge*

Mikor  Josh (Sarah apukája) és Lili megjött mi Lilivel felmentünk, hogy ők tudjanak beszélgetni. Addig gondoltam megmutatom Lilinek, hogy hova viszem Saraht nászútra. Tudom, hogy azt az esküvő után szokták de mi még nem tudjuk mikor lesz mert míg a baba nem jön addig tuti nem és utána meg nem lesz időnk se energiánk de megérdemeljük, hogy egy kicsit együtt legyünk. Mikor felértünk bekapcsoltam a laptopot.
-Megmutassam, hogy hova megyünk?-néztem Lilire.
-Ahha-huppant le mellém.
-Hát a fő cél Görög ország.-avattam be.
-Az szép hely.- mosolygott.
-Igen és nézd itt a szálloda ahova mennénk-mutattam meg neki a képeket. Végig néztük majd lementünk. Ott Sarahék még az asztalnál ültek.
-Akkor nálad van a cím ott találkozunk-állt fel Josh és elment. 
-Ne mire jutottatok? - mentem oda Sarahhoz. 
-8-ra megyünk hozzájuk mármint a szállodába mert meghívott vacsorára-mondta unottan.
-Ennek örülök-válaszoltam.
-Oké de te is jösz-avatott be.
-Öhm.. oké-Lilinek hirtelen megcsörrent a telefonja. Csendbe voltunk míg beszélt.
-Nekem mennem kell sziasztok-adott puszit mindkettőnknek.
-Szia!-köszöntünk el. Ránéztem az órámra ami 2 órát mutatott. Így leültünk Tv-zni.

 *Sarah szemszöge*

~fél 8-kor~

Ránéztem az órámra ami fél 8-at mutatott. Felmentem keresni valami alkalomhoz illő ruhát. Mikor megtaláltam felöltöztem.

 

Kivasaltam a hajam, feltettem egy minimális sminket majd lementem.
-Szívem kész vagy?-kérdeztem Justint.
-Igen úgyhogy mehetünk-vette elő a kocsi kulcsot majd kimentünk. Kint beültünk a kocsiba és elmentünk Liliért. A ház előtt Justin bedudált a húgom kijött és beszállt hozzánk. Negyed óra múlva megérkeztünk. A szállodába megmondták hányas szobába vannak apáék. Odamentünk majd bekopogtunk.
-Sziasztok,gyertek be-nyitott ajtót apa. Mikor bementünk megláttam a feleségét és a gyerekét.
-Sziasztok Angela vagyok- jött oda bemutatkozni az a nő.-Ő pedig itt Max-mutatott a gyerekre. Mi is bemutatkoztunk.
-Sziasztok!-köszönt Max. ezek után levettük a kabátunkat és leültünk az asztalhoz.  Angela oda hozta a kaját és leült.
-Hallom babát vártok-mosolygott rám.
-Igen-bólintottam.
-Gratulálok!
-Köszönjük.
-És neked van valami fiú?-fordult Lilihez. Ki ez a nő, valami nyomozó? -.-"
-Igen van barátom de még nem ennyire komoly-válaszolt a húgom.
-Emlékszem neme is volt egy nem várt terhesség. -kezdett bele Angela. Már irritál ez a nő.- Akkor jónak láttam, hogy megtartom de mivel 19 voltam mikor megszületett kénytelen voltam nevelő szülőkhöz adni. Azóta se láttam-mesélte. Én Justinra néztem aki egy "nyugi velünk nem így lesz" pillantást vetett rám.
De gondolom nektek tervezve volt-nézett Justinra.
-Mondjuk-mondta kínosan.
-Szóval nem-állapította meg.
-Édesem szerintem ez nem tartozik most ide-szólalt meg apa. Lili csak feszülten figyelt mert tudta ha így folytatja tovább akkor beolvasok neki.
-Én csak érdeklődöm.-mondta.
-De ne!-csattantam fel.
-Miért? Elakarjátok vetetni?-ennyi volt nem bírtam tovább.
-Nem képzeld nem akarjuk! elegem van, hogy mindenhol az a téma, hogy gyereket várok. Nem tartozik senki másra csak a családra!-akadtam ki.-Te meg szétszedted a miénket szóval semmi közöd hozzá!-álltam fel.-És én nem szeretném ezt tovább folytatni a kocsiba leszek-mondtam, felvettem a kabátomat és kimentem. Nem tudom mit képezel magáról ez a nő. Semmi értelme nem volt eljönnöm. Kint eszembe jutott, hogy valószínűleg a kocsi zárva van de azért megnéztem. Szerencsémre nem volt így beültem. Kis idő után nyílt az ajtó és Jusitn ült be mellém.
-Jó vagy?-kérdezte.
-Igen csak nem tudom kinek képzeli magát.
-Jó ezt tényleg nem kellet volna az ő részéről de rosszul esett neki amit mondtál.
-Nem érdekel igazam volt.
-Igen az volt-értett velem egyet Justin.
-Haza megyünk?
-Persze-mosolygott és már indította be a kocsit.
-Lili?
-Azt mondta marad-indultunk el. Otthon még Tv-ztünk majd elaludtunk.