52.fejezet

*Justin szemszöge*

Nem tudtam hova mehetett de első utam a partra vezetett. Végig sétáltam a part mentén ahol egyszer csak megpillantottam egy alakot. Odamentem és Saraht láttam meg, aki ült és sírt.

-Sarah- guggoltam le hozzá. Felnézett rám de a szeme könnyezett.-Ugye nem gondoltad komolyan a szakítást?-öleltem át.

- De úgyhogy ne nehezítsd meg- tolt el magától. 

- Miért?- csodálkoztam. Nem akarom őt elveszíteni főleg ez miatt úgyhogy remélem meg tudjuk beszélni 

- Jó akkor elmondom, mert megérdemled, hogy tudd.Azért mert nem akarlak ennek az egésznek kitenni.Tudom, hogy azt mondtad mellettem leszel bármi történik.De nem tehetem ezt az életeddel és legfőképp veled.-szipogta.

- Én veled akarok lenni bármi is van. És most ha elhagysz egyedül neveled fel a gyereket, vagy ezt hogy gondoltad?-kezdtem ideges lenni.

- Igen, vagy elvetetem-mondta.

- És ezt hogy gondoltad?

- Úgy, hogy nem akarok belerontani a tökéletes életedbe!-emelte fel a hangját.

- Komolyan ez a válaszod?Szerinted az én életem tökéletes? Akkor az, ha te is benne vagy.-vesztettem el a türelmem. Láttam,hogy elgondolkodik, de végül megszólalt:

- Justin döntöttem, vége, ezt azért csinálom, mert szeretlek.Hidd el nekem se könnyű.-állt fel.- Holnap haza megyek és elköltözök.-láttam ismét egy könnycseppet az arcán.

-Mii? Nem mehetsz el és főleg nem költözhetsz.-akadtam ki.

- De, sajnálom.- nézett a szemembe.

-Komolyan ez a végleges döntésed? Az előbb mondtad, hogy szeretsz!- nem gondolhatja komolyan...

- Igen és mint már mondtam miattad teszem.-indult el

- Nem hagyhatsz csak így el!- szóltam utána

- Ne haragudj.-nézett vissza, majd tovább sétált. Nem mehet így el, ezt biztos, hogy nem fogom hagyni!

*Sarah szemszöge*

Igen, lehet, hogy túlreagálom ezt az egészet (vagy úgy nézhet ki), de ez az egész számomra logikus.Mert Justinnak a gyerek nélkül is teljes az élete és mivel lehet, hogy megtartom semmi értelme nem lenne tovább vele lennem. Vagy ő dobott volna ki, mikor megszültem, vagy én most.És hát ez így alakult.Szeretem Justint, de okosnak kell lennem.Mikor ott hagytam visszamentem a házba, ahol pechemre a többiek a nappaliban voltak.

-Sarah, mi a baj?-jött oda anya

-Semmi.-próbáltam hanyagolni ezt az egészet.

-Akkor te miért rohantál el bőgve és Justin utánad?-szólalt meg Usher.

-Jó-sóhajtottam.-Szakítottam Justinnal.-vallottam be, és ismét elkezdtem könnyezni.

-Tesséék??- kérdezték hatan egyszerre.

-Igen- mondtam sírva.

-De miért?-kérdezte Pattie.

-Na és ez a következő hírem: terhes vagyok.-mondtam el.

-Mi?- jött oda hozzám anya.-Komolyan?

-Igen.

- De ezért miért szakítottál vele?-kérdezte Jeremy.Látom az a része nem igazán kötötte le őket, amikor azt mondtam, hogy babát várok.

-Mert neki így is van egy kialakult élete, ne neveljen még gyereket is, szóval ezért.-avattam be őket.

-Sarah!.-rontott be Justin. Ennyi kellett nekem, elbőgtem magam. Mivel nem akartam tovább Justinnal erről beszélni, felmentem, de nem a mi szobánkba, hanem a szembe lévőbe. 

-Szerintem most hagyd-hallottam Ushert
-De szeretem, és nem akarom, hogy elmenjen!-hallottam még meg ezt a beszélgetést.Justin nem jött fel. Fáj ez az egész és ezért akarok haza menni, hogy még azelőtt elköltözzek, mielőtt ő is ott lenne.Pár perc múlva kopogtak.

-Sarah, Lili és én vagyok!- hallottam anya hangját.

-Gyertek!

-Komolyan el akarsz menni holnap?-tért Lili a lényegre.

-Igen, mert elakarok költözni, mielőtt ő is ott lesz.

-És hova akarsz menni,

-Gondoltam vissza hozzátok.

-Persze, jöhetsz hozzánk bármikor, de hogy tudd Jutsin szeret, és melletted állna. Mi is segítünk a babával kapcsolatban, de szeretitek egymást, szóval ezt nem értem.-mondta anya.

-Tudom és igen szeretem, de pont ezért nem teszem ki ennek.Amúgy már lefoglaltam a jegyet is.-pillantottam a laptopra.

-Magába zuhant, mert nem akar elveszíteni!

-Anya döntöttem.Légyszi, most menjetek ki!-kértem.

-Gondold meg!-szólt vissza Lili, majd kimentek.Már nincs mit átgondolni.Tudhattam volna, hogy egyszer ennek is vége. Azt is tudom, hogy én szakítottam, de szerintem engem is meglehet érteni.Ilyen gondolatok közt aludtam el.

Reggel korán keltem, hogy elérjem a gépet. Felöltöztem, 

Megcsináltam a hajam, és átmentem Justin szobájába, összeszedni a cuccaim. Ő még aludt, szóval szerencsém volt.Halkan összepakoltam, majd mentem volna ki, de gondoltam írok Justinnak egy levelet amiben ez állt:

 "Justin, nagyon sajnálom, de meg kell értened engem is. Szeretlek és miattad teszem, ne haragudj!Sarah."

Miután megírtam, kimentem, majd le.
-Sziasztok!-cipeltem le a bőröndjeimet.
-Szia.-jött oda Scooter segíteni.-Akkor ez most komoly?-nézett rám
-Az, és szeretnék bocsánatot kérni mindenkitől.-néztem a többiekre.-Viszont én elindulok. Sziasztok!-adtam két puszit mindenkinek.
-Elviszlek.-Mondta Usher.
-Köszönöm.-mosolyogtam.-Pattie, mondd meg a kicsiknek, hogy szeretem őket, de nem tudom mikor találkozunk újból.-Pattie bólintott.Mi Usherrel elmentünk a reptérre.
 -Sajjnálom.-mondta, mikor kiszálltunk.Én megöleltem, majd mikor elköszöntünk egymástól, felültem a repülőre