Az ősziszünetbe mepróbálok egynap kettő részt hozni ez attól függ hogy jutok géphez :)

20. fejezet

A telefonom csörgésére keltem fel. Kinyomtam maj kikászálódtam az ágyból és kerstem valami "hétfői" cuccot és felöltöztem.

Megcsináltam a hajam és a sminkem majd lementem. 
-Sziasztok- pillantottam meg anyát és Lilit a konyhába.
-Szia- néztek rám.- Hogy vagy?- kérdezte anya.
-Jól- mosolyogtam. Leültem az asztalhoz és elkeztem enni.
-Jah Sarah apa hívott- mondta óvatosan Lili.
-Minek?- csodálkoztam.
-Elakar jönni hozzánk. -nézte a reakciómat.
-Hát ne jöjjön- húztam össze a szemöldököm.
-Én is ezt mondtam de ragaszkodik hozzá- forgatta a szemét.
-Akkor jöjjön de személyesen küldöm el.- mondtam mire felnevettünk. Megettem a reggelit és mivel nem kocsival megyünk ezért el is indultunk.
-Szia anya- köszöntünk el.
-Sziasztok jók legyetek!- szólt utánnunk. Lilivel elindultunk a suli felé.
-Mit fogsz csinálni Justinnal a suliba?- kérdezte Lili.
-Nem tudom.- vontam vállat. Nem is tárgyaltuk tovább ezt a témát. A suliig csndben sétáltunk. Ott megláttunk egy csapat lányt akik Justin (!) körül álltak. Ha én nem vagyok máris körbeveszik a lányok -.-  Megpróbáltunk elmenni úgy, hogy ne vegyen észre minket. Mondjuk nem volt nehéz. Attól a tömegtől nem hiszem, hogy látott bármit is. Bementünk, átsétáltunk az aulán és a terembe sétáltunk. Levágtam a cuccom és beültem a padba. Becsöngőkor mindenki bejött a terembe. Köztük persze Justin is. Ő csak rámnézett így elkapta a tekintette de én rögtön más fele is néztem. Első óránk egy "jó" kis matek volt. Igazából nem figyeltem oda mert a gondolataim máshol jártak, És igen Justinon. Mögöttem ült szóval at ő arcáról nem tudtam leolvasni semmit. Hamar eltelt az óra így mikor kicsöngettek mindenki elkezdett bomolni. Galacsinok sokasága repült el a fejemnél. Én nem foglalkoztam vele hanem csak újságot néztem.
-Minden oké közted és Justin között?- ült a padomra Rayen.
-Justin küldött?- néztem rá unottan.
-Nem mert ő sem mond semmit- nézett rám.
-Hát akkor ha tudni akarod nem rohadtul nem oké semmi!- vágtam ée az asztalra a magazint.
-Jó nyugi!- próbált nyugtatni- Mond el- ült le mellém és átölelt. Neki is kiöntöttem a lelkem. Selena a baleset és persze az üzenet. Miért érdemeltem ezt ki? Egy rendes életet éltem és Justin érkezésével felborult az életem. Szeretem Justint de nem teheti ezt velem.
-Sajnálom!- ölelt meg újra mert látta a könnyeket a szemembe. Hirtelen becsöngettek. Rayen a tanár érkezésekor ment a helyére. Nagyon untam a kémiát. Alig vártam, hogy vége leygen. Megváltás volt számomra a csengő hangja. Lementem a büfébe persze egyedül mert senkihez nem volt kedvem. A folyóson velem szembe Matt bandája jött Paullal (!!) eggyütt. Azthittem ő még felfüggesztésen van.Reméltem most nem vesznek észre. Mondjuk most olyan hangulatom van, hogy visszafogok szólni mert leszarok mindent.
-Szia szivi- álltak meg előttem. Én tovább akartam menni de megállítottak.- Hova sietsz ennyire?- fogta meg a kezem.
-A büfébe mert éhes vagyok- mondtam egyszerűen. -Különben is neked még nem él a felfüggesztésed?- kérdeztem Pault.
-Már nem elintéztem- vigyorgott.
-Örülök- mondtam gúnyosan és megint megpróbáltam elmenni de nem hagyták.
-Mi s baj baby? Nem ilyen szoktál lenni- nézett rám.
-Semmi, de csak azért vagytok ránk szállva mert azt hiszitek, hogy miattunk van Matt börtönbe pedig rohadtul nem ez mind az ő hibája!- emeltem fel a hangom. Igen mostanába hamar kijövök a sodromból.
-Miért vagy ennyire feszült bántotta valaki?- tetette azt, hogy érdekli.
-Ha ennyire kíváncs vagy igen de most engedjetek el!- kiabáltam.
-Mi a baj srácok?- jött oda egy ismeretlen srác.
-Az, hogy ez a három baromarc nem enged el!- szóltam.
-Srácok húzzatok el!- próbálta elküldeni őket. Nagyon gyenge próbálkozás volt. Azt hittem, hogy megijednek?
-Mert? Szerinted nem bírunk el veled?- lépett felé egy lépést Paul.
-Velem elbírtok de egy egész focicsapattal nem- mondta a srác. Oh, hogy ezért volt ennyire bátor.
-Jó megyünk de ezt még megbeszéljük cica. Nem lesz mindig ilyen szerencséd- mentek el.
-Köszi- néztem a fiúra.
-Nincs mit- legyintett- Egyébként Kevin vagyok.- nyújtotta a kezét.
-Én Sarah- ráztam vele kezet.
-Miért zaklatnak téged?- kérdezte.
-Az mind1- mosolyogtam. Hallotuk a csengő hangját- Akkor én megyek is köszi még 1x szia- indultam el. Beértem a terembe és meg nem volt bent tanár. 
-Mi tartott ennyi ideig és miért nem vettél semmit?- csodálkozott Lili.
-Mert Paulék megint meállítottak és Kevin jött oda elzavarni őket- mondtam.
-Oké és ki az a Kevin?- kérdezte.
-A focicsapatban játszik- válaszoltam.
-Aha - bólintott. Bejött a tanár. Irodalom volt és egész órás dogát írtunk.  Mindent tudtam úgyhogy szerintem jó lesz. Utolsó 2 óránk elmaradt mert az egyik tanár hiányzott a másiknak pedig dolga akadt. Így a negyedik óra után mehettünk haza.
-Sarah! Lili!- szólt utánnunk Justin- Elvihetlek titeket?- állt meg.
-Én gyalogolnék- mondtam kínosan.
-Sarah tudom, hogy ez neked kellemetlen de ha szeretnéd nem mondok úton semmit- ígérte meg.
-Akkor is gyalogolok- álltam ki a döntésem mellet.
-Sarah- hallotam egy hangot. Megfordultam  és Kevint láttam jönni felénk.
-Szia- mosolyogtam.
-Sziasztok.- köszönt Lilinek és Justinnak is.
-Kevin ő itt a húgom és ő itt Justin a .....- nem tudtam mit mondjak. Szakítani még egyikünk se szakított de ha azt mondom a pasim akkor elbízza magát. De Kevin megmentett mert megszólalt.
-Justin Bieber?- csodálkozott. Justin csak bólintott.
-Amúgy mit szerettél volna?- fordultam Kevinhez.
-Ja, azt, hogy te merre mész?- kérdezte.
-Arra- mutattam az utcánk felé.
-Jó! Megyünk eggyüt? Mert én is arra lakok és nekem is lemaradnak az óráim- nézett rám.
-Persze- mentem bele.
-Csak még megvárjuk Jot?- kérdezte.
-Igen- bólinottam.
-Akkor Lili téged elviszlek- lökte el magát Justin a kocsitól- Téged pedig Sarah majd hívlak vagy találkozunk- nézett rám. Tényleg? Jó tudni. Én csak elfordultam. Justinék elmentek mi pedig megvártuk Jot. 
-Szia Jo vagyok- állt meg előttem.
-Szia én Sarah- mondtam.Elindultunk a fiókkal az utcánk felé.
-Amúgy honnan ismered Justint? Mármint azon kívül, hogy osztálytársak vagytok- kérdezte Kevin.
-Ne haragudj de most nem szeretnék róla beszélni- vallotam be. Ő bele törődött és nem faggatot tovább. Útközbe megbeszéltük, hogy segítek Kevinnek irodalomból. Mikor hazaértünk megláttam Justin kocsiját. Nee it van. Nem kéne azt látnia, hogy már behozom Kevint és Jot. De hát mind1.
-Akkor gyertek be- nyitottam az ajtót.
-Mennytek csak én sietek- szólalt meg Jo.
-Hát jó.- bólinottam.- Szia- mentünk be.
-Sziasztok- sétált tovább. Mikor beléptünk az ajtón Justin épp Lilivel beszélgetett.
-Sziasztok- köszöntünk nekik.
-Sziasztok- köszöntek vissza.
-Kérsz valamit?- fordultam Kevin felé. 
-Igen egy pohár vizet köszi- válaszolt. Bementem a konyhába, töltöttem vizet és odaadtam Kevinnek.
-Mi felmentünk tanulni- mondtam Liliéknek. Láttam Justin szemébe a féltékenységet és a dühöt. De hát ha ő lemerte smárolni Selenát akkor én hadd hozzak már haza egy fiút TANULNI. Felmentünk a szobámba és elkeztük az irodalmat.

*Justin szemszöge*

Ez most komoly? Hazahozz ezt a senkit? Ma ismerte meg és még a szobájába is feljutott :/ Igen eléggé féltékeny lettem. Ha nem haragudna rám Sarah akkor nem zavarna de így igen. Muszály visszaszereznem őt mert nagyon szeretem!!
-Miben?- csodálkozott.
-Sarah- mondtam és szerintem ennyi elég is volt.
-Ohh....- sütötte le a szemét.
-Kérlek szeretem!- fürkésztem a tekintetét.
-Oké segítek! De valljuk be ezt jól el cseszted. Sarah nem olyan lány akivel játszani lehet akár sztár akár nem- nézett a szemembe.
-Tudom. De én nem játszani akarok vele. Egy óriási hiba volt és megbántam.- vallotam be.
-Tudom és persze, hogy megpróbálok segíteni.- mosolygott.
-Köszönöm- mondtam és megöleltem.
-Még a húgomra is rányomulsz?- jött le a lépcsőn Sarah. Én elengedtem Lilit és felálltam.
-Én megyek majd találkozunk- mondtam és elindultam az ajtó felé.- Sziasztok- köszöntem el. Beszálltam a kocsiba és elmentem.

*Sarah szemszöge*

-Neked mi bajod?- esett nekem a húgom.
-Semmi. Mi lenner?- néztem értetlenül.
-Miért mászna rám Justin?- kérdezte.
-Nála már nem lehet tudni- vontam vállat.
-Most beszélhetnénk komolyan is?- emelte fel a hangját Lili.
-Most nem mert Kevin fent vár- indultam felfelé de Kevin pont jött le.
-Anya hívott, hogy menjek haza- sétált le.- Majd még beszélünk- mosolygott.
-Rendben szia- köszöntem el.
-Sziasztok- ment ki.
-Na akkor mostmár beszélhetnénk?- fordult felém Lili.
-Igen- sóhajtottam. Leültünk a kanapéra és Lili elkezte.
-Miért vagy flegma Justinnal?- kezte.
-Na vajon miért? Tegyük fel magunknak a nagy kérdést- dőltem hátra.
-Sarah ez nem te vagy.- emelte fel a hangját.
-Most én miért legyek kedves ha ő hazudott.- borultam ki.
-De szereted!- kiabált.
-Ez számított neki akkor amikor csókolozott Selenával? Ez mind az ő hibája nahogy már én legyek a paraszt!- álltam fel.
-Tudom de tudod mennyire megbánta? Sarah élete legnagyobb hibája volt. Nem érted ő szeret téged és nem akar elveszíteni.- kiabált tovább.
-Szerinted ez nekem könnyű?- akadtam ki.-  Utálatból lettem szerelmes érted? Sose gondoltam, hogy ilyen lehet de még is. Én is szeretem sőt...! De attól nem fogok az első bocsánat kérésre a nyakába ugrani. Akár popsztár akár nem. Velem nem fog játszani!-ordibáltam.
-Ő nem is akar játszani veled! Egy orbitális hibát követett el amit már megbánt! Ha szeretitek egymást tól tudtok lendülni rajta! Egy kis félre lépés volt semmi több. Nem feküdtek le. Ne fójd már fel!- osztott tovább Lili.
-Honnan tudod?- fontam össze magam előtt a karom.- A csókot is napogik eltitkolta- vettem lejjebb a hangom.
-Onnan tudom, hogy ő se hülye!- jött ki a sodráből. -De tudod mit ha ennyire idióta vagy akkor én se tudok segíteni! jó éjt!- ment fel dühösen. Szuper! Összevesztem a barátommal a húgommal. Terrorizálnak Paulék. Todék hazamentek. A legjobb barátnőmtől km-erek választanak el. Jól alakul az életem. Idegesen felmentem, megfürödtem, átöltöztem és lefeküdtem aludni.